Vadkár megállapítása, vadkárbecslő szakértő által

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV törvény vonatkozó rendelkezése

81. § * (1) * Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kár) megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított öt napon belül írásban kell közölni a kárért felelős személlyel.

(2) * Ha a károsult és a kárért felelős személy között az (1) bekezdés szerinti közléstől számított öt napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző) öt napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására irányuló kárfelmérési eljárás lefolytatását. A határidő elmulasztása esetén az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti igazolási kérelemnek van helye.

(3) * A kár megállapítását a miniszter által rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő (a továbbiakban: szakértő) végezheti. A szakértőt a jegyző három munkanapon belül rendeli ki.

(4) * A (2) bekezdésben foglalt egyezség hiányában vadkár tekintetében a kárigényt érvényesíteni a vadgazdálkodásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett egységes vadkárfelmérési útmutatókban meghatározott eljárásrend szerint elvégzett kárfelmérési eljárást követően lehet. A kár felmérését a kirendeléstől számított öt napon belül kell elvégezni. A kárfelmérést akkor is le kell folytatni, ha a kár bejelentése az (1) bekezdésben előírt határidő után történt. Ha késedelmes közlés miatt a kár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt az igénylő terhére kell figyelembe venni.

(4a) * A vadászatra jogosult, illetve a föld használója az egyezség meghiúsulása esetén három munkanapon belül kérheti másik szakértő kirendelését a költségek előlegezése mellett. Ebben az esetben a kárral érintett földterületen lévő termények betakarítására csak az újabb szakértői vizsgálat befejezése után kerülhet sor.

(5) * A szakértő köteles a kárfelmérésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul átadni a jegyzőnek. A jegyző a szakértői vadkárfelmérési jegyzőkönyvben foglaltak alapján egyezség létrehozását kísérli meg a felek között a kár megtérítésére vonatkozóan.

(6) * Ha a felek között kötött egyezség megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, valamint tartalmazza a kötelezett kártérítésre vonatkozó kötelezettségvállalását, a felek által előlegezett eljárási költség felek általi viselését, a kártérítés (eljárási költség) összegét és pénznemét, a teljesítés módját és határidejét, a jegyző az egyezséget határozatba foglalja és jóváhagyja.

(7) * Ha a felek között nem jött létre egyezség vagy az nem hagyható jóvá, a jegyző az eljárást megszünteti.

(8) * A károsult az eljárást megszüntető végzés véglegessé válásától számított harminc napon belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítését. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(9) * Előzetes bizonyítási eljárás lefolytatását a károsult kérésére a jegyző vagy a bíróság rendeli el.

(10) * Ha a kár felmérése céljából igazságügyi szakértő kerül kirendelésre, akkor az igazságügyi szakértő a kárfelmérési eljárás megindításáról, valamint a helyszíni felmérés helyéről és időpontjáról a felmérés időpontja előtt legalább öt nappal igazolható módon értesíti a vadászatra jogosultat. A vadászatra jogosult az igazságügyi szakértő kárfelmérési eljárásáról készülő jegyzőkönyvben foglaltakra a kár tényével és mértékével összefüggésben észrevételt tehet. Ha a vadászatra jogosult képviselője az igazságügyi szakértő értesítése ellenére nem jelenik meg a kárfelmérés helyszínén, az az eljárás lefolytatását nem akadályozza.

(11) * Ha az előzetes bizonyítási eljárásban készült szakértői szakvélemény kézhezvételétől számított 30 napon belül a vadászatra jogosult a megállapított vadkárt a károsult részére nem fizeti meg, vagy a felek között egyezség nem jön létre, akkor a károsult a kárigénye érvényesítése érdekében 30 napos jogvesztő határidőn belül a bírósághoz fordulhat.

81/A. § * A kárfelmérési eljárásra az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt kell alkalmazni.

83. § * (1) * Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kárfelmérést az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló miniszteri rendeletben vagy az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakterületeken a szakértői tevékenység végzésének feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakirányú végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy végezhet.

79/2004. (V. 4.) FVM rendelet, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól

82. § * (1) A Vtv. 75. § (2) bekezdésében foglalt vadkár tíz százalékot meghaladó részét a bekövetkezett összes kár alapján kell számolni.

(2) A Vtv. 75. § (2) bekezdésének alkalmazásában mezőgazdaságban okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás. A gyümölcs-, illetve szőlőtelepítésben bekövetkezett vadkár pénzértékét a pótlás mértékének arányában kell meghatározni.

(3) A Vtv. 81. § (3) bekezdésének alapján a települési önkormányzat jegyzője által kirendelhető szakértők névjegyzékét a vadászati hatóság állítja össze, és azt a települési önkormányzatok jegyzőinek rendelkezésére bocsátja.

82/A. § * (1) A Vtv. 79. § (1) bekezdés e) pontjának alkalmazásában nagy értékű növénykultúrának minősül a csemegekukorica, az étkezési napraforgó, a szántóföldi zöldségnövények, az ökológiai gazdálkodásban termesztett növények, valamint a fajta-előállítási, fajtafenntartási, vetőmag-előállítási és kísérleti célú növényállomány.

(2) A Vtv. 79. § (1) bekezdés e) pontjának alkalmazásában fokozottan vadkárveszélyes területnek minősül az a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla, amelynek szegélye 40%-ot meghaladóan

a) erdő, nádas művelési ágba vagy műveléssel felhagyott, a vad elrejtőzését lehetővé tevő, egyéb művelési ágba tartozó területtel határos, vagy

b) más mezőgazdasági művelés alatt álló táblával határos és a tábla fekvése szerinti vadászterület erdősültsége meghaladja a 30%-ot.

(3) A Vtv. 79. § (1) bekezdés h) pontjának alkalmazásában vadriasztó láncot vagy egyéb hanghatáson alapuló vadriasztó eszközt szálas- és tömegtakarmányok, pillangósok, őszi és tavaszi keveréktakarmányok, valamint a gyepterületek művelése és betakarítása során kell alkalmazni.

83. § * (1) * Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kárfelmérést az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló miniszteri rendeletben vagy az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakterületeken a szakértői tevékenység végzésének feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakirányú végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy végezhet.

(2) * A Vtv. 75. § (2) bekezdése alkalmazásában erdőgazdálkodásban okozott vadkár az erdősítésben a vad rágása, hántása, túrása, taposása, törése által a csemeték elhalását előidéző, vagy a csúcshajtás lerágásával, letörésével a csemeték fejlődését akadályozó, továbbá az erdei magok elfogyasztása által a természetes erdőfelújulás elmaradását okozó károsítás. A kár pénzértékben történő megállapításához a károsított erdőrészlet értékét kell alapul venni.

84. § (1) * A vadkárfelmérésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a szakértő és a felek megnevezését, címét, a szakértő helyszíni megállapításait, az általa megállapított kár mértékét, valamint azt, hogy a károsult a kár megelőzési kötelezettségének milyen módon tett eleget, illetve a felek vadkárátalány-fizetésben megállapodtak-e. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell továbbá a felek, illetőleg képviselőik által a szakértő megállapításaira tett esetleges észrevételeit is.

(2) * A mezőgazdasági (ideértve a szőlőt és gyümölcsöst is) és az erdei vadkárok felméréséhez a szakértő által alkalmazott jegyzőkönyv mintáját a 19. számú melléklet tartalmazza. A jegyzőkönyvet a szakértőnek és a vadkárfelmérési eljárással érintett feleknek (képviselőinek) kell aláírniuk.

(3) * A kárfelmérési jegyzőkönyvre alappal nem hivatkozhat az, aki annak tartalmát aláírásával nem hitelesítette. Ha valamelyik fél a jegyzőkönyv tartalmával nem ért egyet, e tényt a jegyzőkönyv aláírásával egyidejűleg, a jegyzőkönyv megjegyzés rovatában rögzítheti.

Az igazságügyi szakértő becslésen alapuló szakvéleményt nem készíthet

A becslésen alapuló vadkárbecslés esetén, a vadkárt felmérő szakember a pályafutása során szerzett szakmai ismeretein és gyakorlati tapasztalatain alapuló vélekedés a vad által okozott termésveszteség mértékére vonatkozóan. Az eredmény a szakértő megfigyelésein, nem számszerűsíthető tapasztalatain alapul, ezért szubjektív vélelemnek nevezhető.

A számszerűsíthetőség hiánya azt jelenti, hogy az eredmény utólag nem ellenőrizhető, nem számszerűsíthető, más véleményekkel vagy eredményekkel tényszerűen, számszerűen nem összehasonlítható.

Az igazságügyi szakértői vadkármegállapítás elemei

Előzetes vadkárbecslés

Szakértői szemle, mely akkor indokolt, ha a vad károsításának megállapítása, dokumentálása az idő múlásával bizonytalanná válik, illetve ha bármely fél olyan agrotechnológiai vagy időjárásból fakadó fejlődési rendellenességet, hiányt észlel, aminek a végleges vadkárfelmérésben jelentősége lehet. Előzetes vadkárfelmérésben csak pillanatnyi érintettséget és károsítást lehet megállapítani, de dokumentálni kell a tőhiányok okait, mértékét és azok kiterjedését

Végleges vadkárbecslés

A termelt haszonnövény tenyészidejének végén, közvetlenül a betakarítás előtt elvégzett szakértői szemle. A végleges vadkárfelmérésen kármérték és terméshozam becslése, felmérése történik. A végleges vadkárfelmérés akkor megbízható, ha a felmérés és a betakarítás között a lehető legkevesebb idő telik el.

Mintavételes termésbecslés

A felmérésnek olyan adatokon kell alapulnia, amik eredményeként a kapott mintákból meghatározott érték a területen keletkezett kárt mennyiségi és területi szempontból is jellemzi. Az ennek megfelelő minta a reprezentatív mintának. Minden felmérési módszerrel szemben követelmény, hogy torzítatlan és megbízható eredményt adjon, amihez megfelelő elemszámú mintán és jellemző adatokon kell alapulnia.

Szisztematikus mintavétel

A felmérési pontok kijelölése valamilyen rendszer szerint történik, pl. egy rácsháló pontjai, egy útvonal egyenlő távolságra lévő pontjai, vagy meghatározott alakzat (pl. az ismert „V", „W", „X" vagy átlós mintavétel) és a felmérni kívánt egység metszéspontjai. A felmérési pontok egymáshoz viszonyítva ugyan szabályos rendszert alkotnak, de a kiinduló pont, vagy az alakzat elhelyezkedése véletlenszerű. E mintavétel előnye, hogy a minták gyűjtése egy előre megtervezett rendszert követ, ezáltal hatékonyabb és a felek számára érthetőbb.

Betárolási nedvességre való csökkentés

A vadkárfelmérés során fontos a gabona víztartalmának meghatározása, mert a szárítás költségét a kárértékből le kell vonni, valamint a termény tömegét vissza kell számítani a száraz tömegre.

A begyűjtött adatok alapján a kár, és a kárösszeg kiszámítása

A mintavételek során begyűjtött adatokat rendszerezzük, majd megállapítjuk a tőszámot, a károsított tőszámot. A megszedett termésminta alapján kiszámítjuk az egy károsítatlan tőre eső termés mennyiségét, meghatározzuk az átlagtermést. Növénytől függően beállítjuk a tárolási nedvesség tartalmat, így megkapjuk a számítandó súlyt. Kiszámítjuk a termésátlagok és a meghatározott áron megállapítjuk a keletkezett kár mértékét. A keletkezett kárnak megfelelően levonjuk azokat a költségeket, amelyek nem merülnek föl. Levonjuk a természetes önfenntartási értéket (10%), és így megkapjuk a tényleges vadkár összegét Forintban.

A felek közötti kármegosztás

A felek közötti kármegosztást arra kell alapozni, hogy milyen mértékben csökkenhetett volna a keletkezett vadkár mértéke, ha a föld használója megfelelő mértékű és módú vadkárelhárító védekezést valósított volna meg (Vtv. 79. § (1). A kármegosztási arányt a természetes önfenntartási érték (10%; Vtv. 75. § (2) levonása után kell alkalmazni.