Vadkárelhárítás, vadkár megelőzés

A mezőgazdasági és erdőgazdasági vadkár megelőzés törvényi szabályozása és egyéb lehetőségei

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV törvény határozza meg.

78. § * (1) A vadászatra jogosult a károk megelőzése érdekében köteles

a) a földhasználók számára elérhető módon a vadkárral kapcsolatos ügyekben hivatalos kapcsolattartót megadni;

b) a vadászati jog gyakorlását úgy megszervezni, hogy az a föld használatával összefüggő gazdasági tevékenységgel összhangban legyen;

c) a vad általi károkozás vagy a károkozás veszélyének észlelése esetén a föld használóját haladéktalanul értesíteni;

d) a vadászati hatóság által jóváhagyott éves vadgazdálkodási terv gímszarvasra, dámszarvasra, őzre, muflonra és vaddisznóra vonatkozó részét teljesíteni;

e) fokozott vadkárveszély esetén a vad riasztásáról gondoskodni, valamint a vadkárral veszélyeztetett területre megfelelő számú és típusú, a vadkár megelőzését vagy elhárítását szolgáló vadgazdálkodási berendezést elhelyezni;

f) ha a vadkár megelőzése másként nem valósítható meg hatékonyan, úgy a föld használójával egyeztetve ideiglenes villanypásztort telepíteni a kár veszélyének fennállása idejére, melynek üzemeltetéséről a vadászatra jogosult és a föld használója közösen gondoskodik;

g) ha a villanypásztor telepítése nem elegendő a vadkár megelőzéséhez, illetve a vadkár megelőzése másképp nem valósítható meg hatékonyan, úgy a föld használójával egyeztetve más, a vadkár ellen célravezető szakszerű védekezési, illetve riasztási módszerek alkalmazásában közreműködni, illetve ahhoz hozzájárulni;

h) a szükséges mennyiségben és mértékben elterelő etetést végezni;

i) a szükséges mennyiségben és mértékben vadkárelhárító vadászatot folytatni;

j) a nagyvadállomány túlszaporodása esetén – a fokozott vadkárveszélyre tekintettel – a vadászati hatóságnál idényen kívüli állományszabályzó vadászat engedélyezését kezdeményezni.

79. § * (1) A föld használója a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében köteles

a) a vadkár elhárításában, illetve csökkentésében a vadászatra jogosulttal egyeztetett, és a károk elhárítására vagy csökkentésére alkalmas módon közreműködni;

b) a károsodás vagy a károkozás veszélye esetén a vadászatra jogosultat haladéktalanul értesíteni és tájékoztatni;

c) a károkozás csökkentése érdekében közvetlenül az erdősült terület mellett található, mezőgazdasági tábla esetén gondoskodni arról, hogy az erdősült terület szélétől legalább 5 méter szélességben olyan mezőgazdasági kultúra kerüljön termesztésre, amely magassága alapján lehetővé teszi az erdőből kiváltó vad észlelését és vadkárelhárító vadászatát;

d) az általa szakszerű agrotechnológiával művelt, a vad általi károkozás ellen a tőle elvárható mértékben és módon védett területeket a kritikus időszakokban ellenőrizni;

e) nagy értékű növénykultúra esetében, illetve a fokozottan vadkárveszélyes területen fokozottan közreműködni a vadkár megelőzése és elhárítása tekintetében;

f) a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások alkalmazásával gondoskodni;

g) a mezőgazdasági tábla esetén hozzájárulni, hogy a vadászatra jogosult ideiglenesen, vadkárelhárító vadászatok célját szolgáló berendezéseket létesítsen, ha a létesítés és fenntartás költségeit a vadászatra jogosult fedezi;

h) vadászterületen az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott táblák kaszálása során vadriasztó láncot vagy egyéb, hanghatáson alapuló vadriasztó eszközt használni.

(2) A föld használója jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál állományszabályozó vadászat elrendelését kezdeményezni.

(3) Ha a föld használója e törvény szerinti, rendes gazdálkodás körébe tartozó közreműködési kötelezettségének szakszerű és a károk elhárítására, csökkentésére alkalmas módon az (1) bekezdés a)–g) pontjaiban foglaltak szerint nem tesz eleget, a vadkárt a föld használójának a terhére kell figyelembe venni.

(4) Ha a föld használója vadkár igényét érvényesíteni kívánja, úgy az adott növénykultúrában keletkezett vadkárra vonatkozó – a miniszter által rendeletben megállapított – bejelentési határidőn belül az észlelést követően, legfeljebb 15 nap elteltével – az egyes növénykultúrákra meghatározott bejelentési időszakban – köteles azt a vadászatra jogosultnak írásban bejelenteni.

(5) * Ha a föld használója a 29/A. § (4) bekezdése szerinti tartós telepítésű kerítéssel védett földterületre a vadászatra jogosultnak vadkárelhárítás céljából nem biztosít bejutást, akkor vadkárigényt a vadászatra jogosulttal szemben nem érvényesíthet.

80. §

1) Ha egyes vadfajok állománya a mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási tevékenység folytatását, az élőhelyen található termékeket, terményeket, a mesterséges vizek halállományát, a vadászterület biológiai életközösségét, valamint a védett természeti területet jelentősen veszélyezteti, kezdeményezhető az adott vadfaj állományának csökkentése.

(2) * Az (1) bekezdés szerinti esetben a vadászati hatóság a károsult kérelmére, illetőleg az erdészeti vagy természetvédelmi hatóság kezdeményezésére, vagy hivatalból kötelezi a vadászatra jogosultat az egyes vadfajok állományának meghatározott határidőn belüli csökkentésére vagy a szükséges védőintézkedések megtételére.

(3) * A vadászati hatóság a földtulajdonos, a földhasználó, valamint a (2) bekezdés szerinti hatóságok és személyek kérelmére vagy hivatalból állományszabályozó vadászatot rendel el, ha az adott vadfaj a vadászterület vadgazdálkodási üzemtervében nemkívánatos vadfajként van meghatározva.

(4) * Ha a vadászatra jogosult a (2) bekezdés szerinti vadállomány-szabályozási kötelezettségének nem, vagy nem a határozatban meghatározott módon tesz eleget, a vadászati hatóság a vadászatra jogosult költségére határozatban hatósági vadászatot rendelhet el. A határozatban meg kell jelölni az elejtendő vad faját, valamint darabszámát.

A vadkárvédelmi kerítésről

1996. évi VL törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról

29/A. §^* (1) Vadászterületen vadgazdálkodási, vadászati létesítmény a föld használójának előzetes hozzájárulásával létesíthető.

(2) Ha a vadászterületen korábban létesített létesítmények, berendezések tulajdonjogának, illetve használatának kérdésében a vadgazdálkodási üzemterv jóváhagyásáig nem jön létre megállapodás, a létesítmények, berendezések létesítője a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint megtérítési igénnyel léphet fel a vadászatra jogosulttal szemben.

(3) Vadgazdálkodási, vadászati létesítmény

a) védett természeti területen a természetvédelmi hatóság, illetve

b) a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen a katonai hatóság

engedélyével létesíthető.

(4)^* Vadászterületen – a (3) bekezdésben meghatározott, illetve az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény hatálya alá tartozó területeket kivéve – a vad mozgását befolyásoló, tartós telepítésű kerítés a vadászati hatóság engedélyével létesíthető.

(5)^* A vadászati hatóság a (4) bekezdés szerinti kerítés létesítését – figyelemmel a közlekedésbiztonsági szempontokra is – akkor engedélyezheti, ha

a) ahhoz a vadászatra jogosult hozzájárult,

b) az egybekeríteni tervezett terület nagysága az 50 hektárt nem haladja meg,

c) a vad természetes életfeltételei, jellemző mozgásiránya biztosított,

d) a kerítés műszaki jellemzői alapján alkalmas a vadkár elleni védekezésre,

e) a mezőgazdasági kultúra védelme más vadkárelhárítási módszerrel nem biztosítható.

(5a)^* A vad szabad mozgásának biztosítása érdekében a (4) bekezdés szerinti tartós telepítésű kerítések között legalább 10 méter távolságot kell hagyni.

(5b)^* Az ingatlan-nyilvántartásban szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban nyilvántartott és a művelési ágnak megfelelően művelt terület esetében a vadászati hatóság – a gazdálkodási szempontokra és a föld használójának indokaira figyelemmel – az (5) bekezdés b) pontja és az (5a) bekezdés szerinti követelményektől eltérhet.

(5c)^* A vadászati hatóság a (4) bekezdés szerinti engedélyt 5 évre adja meg, ami újabb 5 évre meghosszabbítható, ha az engedélyes az engedély lejártát megelőző 180 napon belül azt kérelmezi. Az új engedély akkor adható meg, ha a tartós telepítésű kerítés műszaki állapota megfelelő és továbbra is alkalmas vadkár elleni védekezésre.

(5d)^* Ha a vadászati hatóság ellenőrzés keretében megállapítja, hogy a (4) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkező kerítés műszaki állapota nem megfelelő, és így nem alkalmas vadkár elleni védekezésre, akkor határidő megjelölésével figyelmezteti az engedélyest a kerítés megfelelő műszaki állapotának helyreállítására. A határidő eredménytelen elteltét követően a vadászati hatóság a (4) bekezdés szerinti engedélyt hivatalból visszavonja és határidő megjelölésével kötelezi az engedélyest a kerítés felszámolására. Ha a határidő eredménytelenül telik el, a vadászati hatóság intézkedik a kerítés felszámolása iránt az engedélyes költségére.

(5e)^* A vadászati hatóság az (5d) bekezdésben foglaltak szerint jár el akkor is, ha az engedélyes kérelmezte az (5c) bekezdésben foglalt engedély meghosszabbítását, azonban a vadászati hatóság azt állapítja meg, hogy a tartós telepítésű kerítés műszaki állapota nem megfelelő.

(6)^* A vadászterületen engedély nélkül létesített vagy fenntartott tartós telepítésű kerítés esetén a vadászati hatóság figyelmezteti a föld használóját vagy az engedélyest és határidő megjelölésével felszólítja a (4) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem benyújtására. Ha a tartós telepítésű kerítés megfelel az (5) és (5a) bekezdésben foglalt feltételeknek, a vadászati hatóság engedélyezi a tartós telepítésű kerítés fennmaradását. A kerítés fennmaradásának engedélyezése nem mentesíti a kerítés létesítőjét az engedély nélküli kerítés létesítése miatti felelőssége alól.

(7)^* Ha a föld használója vagy az engedélyes határidőben nem tesz eleget a (6) bekezdés szerinti felszólításnak, a vadászati hatóság a tartós telepítésű kerítés felszámolása tekintetében az (5d) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

(8)^* Az (5) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni az állattartó telephez tartozó, vadászterületen létesítendő, legelő művelési ágú ingatlan (a továbbiakban: állattartó telephez tartozó legelő) tartós telepítésű kerítéssel történő bekerítése esetén. Állattartó telephez tartozó legelőn létesítendő tartós telepítésű kerítés engedélyezéséről a vadászati hatóság dönt.

(9)^* A (8) bekezdés alkalmazásában állattartó telepnek minősül bármely olyan, a Tenyészet Információs Rendszerben nyilvántartott tartási hely, ahol közvetlenül az állatok elhelyezésére, védelmére szolgáló épületeken kívül az állattartás egyéb létesítményei is megtalálhatók.

(10)^* Az (5a) és (5c)–(7) bekezdésben foglaltakat állattartó telephez tartozó legelőn létesítendő tartós telepítésű kerítés esetén is alkalmazni kell.

79/2004. (V. 4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól

(A Vtv. 31. §-ához)

23. § (1) A vadászterületen egy évnél hosszabb időtartamra mesterségesen létesített vadgazdálkodási, vadászati létesítményt a tájba illő módon, természetes anyagból kell készíteni.

(2) Élő fán leskosár akkor helyezhető el, ha az nem veszélyezteti a fa életképességét.

(A Vtv. 32. §-ához)

24. §^* (1) A Vtv. 17. § (2) bekezdése és 29/A. § (4) bekezdése alkalmazásában a vad mozgását befolyásoló, tartós telepítésű kerítésnek minősül az olyan kerítés, amely a bekerített mezőgazdasági növénykultúra tenyészidőszakát követő egy hónap elteltével is fennáll.

(2) Nem minősül tartós telepítésű kerítésnek

a) a mezőgazdasági növénykultúra védelmében telepített ideiglenes villanypásztor, ha az adott növénykultúra legalább 3 hónapig nincsen bekerítve az adott naptári évben,

b) az állattenyésztési vagy vadgazdálkodási célból telepített villanypásztor, valamint

c) a rét, legelő hasznosítású gyepterületen a legelő háziállatok adott területen való tartása céljából létesített természetes alapanyagú kerítés, ha

ca) fő szerkezeti elemei (tartóoszlopok, futólécek, kerítés mezők, támasztó oszlopok) fa, nád és vessző alapanyagokból készültek,

cb) karám típusú kerítés esetén a legfelső futóléc magassága, táblás és kerítésmezős kialakítású kerítés esetén a kerítésmező magassága legfeljebb 1,2 méter magas,

cc) tartóoszlopainak egymástól való távolsága az 5 métert nem haladja meg,

cd) futólécei egymással párhuzamosan legalább két sorban futnak, és

ce) a körülhatárolt területre a gyalogos és gépjárművel történő bejutást az építmény biztosítja.

(3) A Vtv. 29/A. § (4) bekezdésében meghatározott tartós telepítésű kerítés engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell

a) a vadászatra jogosult hozzájáruló nyilatkozatát,

b) a kerítés műszaki megvalósításának leírását, valamint

c) a kerítés tervezett nyomvonalát ábrázoló térképi mellékletet a kerítés nyomvonalát érintő helyrajzi számok feltüntetésével.

(4) A villanypásztor felszámolásának minősül, ha arról a drót eltávolítása megtörtént.

Vadkárelhárítási, vadkár megelőzési lehetőségek szántóföldi növények esetében

Élő erővel történő védekezés

terület őrzése

a területre vadkár elhárító vadászat szervezése

Megfelelő agrotechnikai eszközök alkalmazása

fajta és érési, betakarítási idő megválasztása

kiváló minőségű vetőmag használata

okszerű vetési sorrend

szakszerű talajmunka

megfelelő vetésforgó alkalmazása

helyi sajátosságok figyelembe vétele

elterelő etetések alkalmazása

túróföldek létrehozása

Alkalmazható eszközök

villanypásztor

fény és hang hatású berendezések

ultrahanggal működő szerkezetek

túróföldek létrehozása

Kémiai szerek használata

A kereskedelmi forgalomban beszerezhető kémiai anyagokkal is hatékonyan védekezhetünk a vadak károkozása ellen.

szaghatású szerek

ízhatású szerek

érdesítő szerek (fás szárú növények esetében)

Vadkárelhárítási, vadkár megelőzési lehetőségek gyümölcsösök védelme érdekében

Élő erővel történő védekezés

terület őrzése

a területre vadkár elhárító vadászat szervezése

Mechanikai védelem

vadvédelmi kerítés

egyedi törzsvédelem

Kémiai szerek használata

kereskedelmi forgalomban beszerezhető kémiai anyagokkal is hatékonyan védekezhetünk a vadak károkozása ellen

szaghatású szerek

ízhatású szerek

érdesítő szerek (fás szárú növények esetében)